egy rekonstrukció a kispolgári reakciókról - Reconstruction about the Middle-Class' Reaction

Köszönet Juhász Istvánnak (aki a Kaposvári Egyetem Művészeti karának színész szakos hallgatója) közreműködéséért! A juttatásait... hát, azok elvesztek valahol. Bocsi.

- Thanks to the unemployed actor, Pisti! -

tervezet #1 (AFTER) - PLAN No.1

Köszönet Csepella Olivérnek, hogy hagyja a rímpárokat előbukkani a fejéből, hogy meg is osztja őket bárkivel, mindenkivel (ezjuteszembe.blogspot.com) és hogy nem ragaszkodik jogdíjhoz.
Sőt! Nem hogy nem kéri, de meg sem említi! Még köhögésnek álcázva sem.
Köszi, Olivér!
És köszönet apám volt munkahelyének, hogy hagyta elhozni azt a pár tubus festékkoncentrátumot!
Köszi, Sóherek!

----------------------------------------------------------------------------------

Those lines are about acknowledgement... so don't matter in truth... The point is that this mural was made for the occupants of a ten floored block. The short poem is in unliric, rough translation: The TV watches/The chair sits/I feel our heart will pinch...
It was made to cover a piece of the dirty, neutral wall of the stairway. That's all.